Bankkártya: így védekezzen csalások ellen!
Írta: Dián Tamás (Teri Cettina cikke nyomán), fotók: shutterstock.com
Tavaly júliusban, amikor Ferencz József bekanyarodott egy szlovákiai
benzinkúthoz, nem sejtette, hogy élete legköltségesebb tankolására
kerül sor. Az 52 éves egri vállalkozó bankkártyával fizetett, és bár
feltűnt neki, hogy a pénztáros hosszasan bíbelődik a plasztiklappal, a
többszöri lehúzást a hölgy tapasztalatlanságának tulajdonította.
Egy
héttel később a férfi pénzt vett fel egy bankjegykiadó automatából, de
amikor a gép által kiadott egyenlegre pillantott, elakadt a lélegzete:
a számláról hiányzott 3,8 millió forint. - Mintha rám szakadt volna az
ég - mondja. - Néhány nappal korábban tettem ötmillió forintot a
számlámra, és a napi pénzfelvételi limitet is erre az összegre
változtattam, mert Németországba készültem autót vásárolni.
Ferencz
Józsefnek azért sem volt szerencséje, mert a mobiltelefonja épp aznap
merült le, és bár feltöltötte, nem kapcsolta vissza. Amikor hazaérve
ezt megtette, döbbenten látta, hogy 27 üzenet sorakozik a kijelzőjén.
Valamennyi terhelési értesítő volt. Az első pénzfelvétel aznap kora
reggel történt Szlovéniában, majd néhány óra elteltével Ausztriában
csapolták meg a számláját, délután már Szlovákiában, este pedig két
budapesti automatából károsították meg a csalók. Mint utóbb kiderült,
egyik magyar gép sem rögzített fényképet, a rendőrség pedig nem tudta
beszerezni a külföldi biztonsági kamerák felvételeit. A férfi most a
számláját vezető CIB Bankkal pereskedik, hogy bebizonyosodjon: ő nem
járt el gondatlanul, vagyis senkinek sem adta ki a kártya PIN kódját,
azt kifigyelték a bűnözők.
A 8,9 millió hazai bankkártya alig 29
százalékánál alkalmaznak biztonsági csipet. Márpedig a csupán
mágnescsíkkal ellátott kártyák majdnem olyan könnyen lemásolhatók, mint
egy magnószalag. Bár a hazai jogszabályok az ügyfeleknek kedveznek
(kártyával visszaélés esetén a megkárosított számla birtokosának anyagi
felelőssége legfeljebb 45 ezer forintig terjed, az internetes használat
nyomán bekövetkező csalásoknál pedig még ennyi felhasználói "önrész"
sincs), azért nem árt az óvatosság. A pénzintézetek ugyanis mindent
megtesznek, hogy bebizonyítsák: a kár az ügyfél szándékos vagy súlyos
gondatlansággal okozott szerződésszegése miatt következett be -
ilyenkor ugyanis az anyagi felelősség a kártya használóját terheli.
A
Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint tavaly 171 százalékkal nőtt a
bankkártyákkal kapcsolatos visszaélésekkel okozott kár. A hazai
kibocsátású kártyákkal külföldön és belföldön 351 millió forinttal
rövidítették meg a bankokat és ügyfeleiket a bűnözők.
Olykor még
ennél is nagyobb léptékben zajlik a csalás: 2005 májusában számítógépes
csalók negyvenmillió bankkártya-tulajdonos adataihoz jutottak hozzá az
amerikai CardSystems Solutions rendszeréből. Több száz magyar is az
érintettek körébe került, olyanok, akik kártyájukkal az Egyesült
Államokban vagy ottani üzemeltetésű webhelyen vásároltak.
A tömeges
adatlopás ellen ugyan nem sok mindent tudunk tenni, azonban a
hétköznapi kártyahasználatnál is elkél az óvatosság. Ugyanis nemcsak a
szélhámosok trükkjei rejtenek csapdákat, hanem az olyan szokásos banki
tranzakciók is okozhatnak kellemetlenséget, mint a szolgáltatók által
kezdeményezett lekötések.
Meglepő zárolások
A szolnoki Mihály
Szilvia tavaly decemberben egy fárasztó üzleti továbbképzés estéjén már
alig várta, hogy lepihenhessen. Amíg kitöltötte a budapesti hotel
bejelentkezőlapját, a recepciós elkérte a bankkártyáját. - Azt hittem,
csak a fedezetet ellenőrzi - emlékszik vissza az üzletkötőként dolgozó
33 éves nő.
Mint kiderült, más történt. Miután Szilvia
kijelentkezett, meglepve tapasztalta, hogy számlájának egyenlege jóval
kevesebbet mutat az indokoltnál. Hamar rájött, hogy a hiányzó összeg
megegyezik szállodai tartózkodásának költségével. - Először arra
gondoltam, hogy a hotel tévedésből kétszer vonta le a díjat - mondja. -
Ám amikor odatelefonáltam, kiderült, hogy egészen más történt.
Bejelentkezésemkor a recepciós zárolta az ott-tartózkodásom idejére
számolt összeget is a bankszámlámon. Távozáskor újra elkérték a
kártyámat, levonták róla a díjat, azonban a zárolt összeg így még nem
szabadult fel.
A reklamáló hölgynek a hotel vezetője elmagyarázta: a
pénz ott van a számláján, csak egy darabig még nem tudja használni. A
zárolásra az olyan, "előre nem látható költségek" miatt van szükség,
mint például a minibárból történt fogyasztás vagy a szoba
berendezésében esetlegesen keletkezett károk megtérítése. - Én
megértem, hogy a hotel szeretné magát bebiztosítani, de ezzel a
tisztességes vendégeknek is kellemetlenséget okoz - magyarázza Mihály
Szilvia. - A kérdéses összeghez ugyanis még három hétig nem fértem
hozzá. Ennyi időbe telt, amíg a szálloda és a bankom tisztázta, hogy a
már kifizetett szállásdíjon felül nincs semmilyen egyéb tartozásom.
Az
effajta lekötések a szállodákban és az autókölcsönzőknél gyakoriak. A
szolgáltatók így biztosítják, hogy az ügyfél kifizesse a számlát. A
hotel recepciósa vagy a kölcsönző munkatársa a kártyaleolvasó terminál
előengedélyezési gombjával zárol egy bizonyos összeget, ami általában
az igénybe vett szolgáltatásnak legalább a kétszerese. A zárolást a
bankok természetesen nem tudják megakadályozni vagy akár befolyásolni,
hiszen semmiféle információjuk nincsen a kártyahasználó ügyfél és a
szálloda, illetve az autókölcsönző megállapodásáról. Ez az összeg nem
kerül le a bankszámláról, csak épp nem lehet hozzáférni. Amikor az
ügyfél rendezi a végösszeget, a szolgáltató jelzi ezt a banknak, ahol
feloldják a zárolást, és csak a tényleges költést vonják le.
-
Előfordul, hogy nem sikerül összekapcsolni az előengedélyezést és a
valódi terhelésről szóló értesítést, és így az ügyfél számláján zárolva
marad a pénz - figyelmeztet Keszy-Harmath Éva, a Magyar Nemzeti Bank
fizetésirendszer-szakértője. - A kereskedő feladata, hogy a tényleges
fizetéskor jelezze a banknak, hogy feloldható a zárolt összeg.
Amennyiben ezt nem teszi meg, a bank 15-30 nap múlva automatikusan
felszabadítja az összeget.
A csapda elkerülése: Ne bankkártyával
fizessen kauciót, hanem készpénzzel, ami ugyan költséggel jár, de még
mindig egyszerűbb, mint hetekig várni arra, hogy ismét hozzáférhessen.
Ha hotelben száll meg, vagy autót bérel, és kártyával fizet, mindig
idejében érdeklődjön arról, hogy zárolják-e előre a számláját. A
szolgáltatóknak erről ugyan elvileg kötelességük tájékoztatni
ügyfeleiket, de a tapasztalatok szerint ezt olykor elmulasztják.
Gubancok a világhálón
Tegyük
fel, hogy ön megrendel valamit a világhálón, majd egyszer csak azt
veszi észre, hogy hirtelen megcsappan a számlaegyenlege, és kiderül,
csalók áldozatává vált. Bár a kártyáját azonnal letiltja, és a
jogszabályok értelmében a bank is nagy eséllyel megtéríti a kárt
(adatlopás esetén ez az általános eljárás), ehhez önnek be kell
bizonyítania, hogy a kellő gondossággal járt el. Ez a procedúra pedig
eléggé kellemetlen.
A csapda elkerülése: - Először is győződjön meg
arról, hogy régóta létező, megbízható kereskedővel készül üzletet kötni
- tanácsolja Iglódi-Csató Judit, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője. -
Mielőtt megadná bankkártyája számát, ellenőrizze, hogy a weboldal
használ-e titkosítást, amit a böngésző jobb alsó sarkában látható kis
lakat jelez - javasolja a szakember. - A bizalmas adatok begépelésekor
gondoskodjon arról, hogy senki ne leshesse ki. PIN kódját ne adja meg,
ha valaki ilyet kér, biztos lehet benne, hogy az illető csaló.
Lehetőleg ne vásároljon internetkávézóból és nyilvános, vezeték nélküli
hálózatból!
Tovább növeli a biztonságot, ha az online vásárlásokhoz
egy erre a célra készült külön bankkártyát, úgynevezett virtuális vagy
webkártyát használ, amely számos bank kínálatában megtalálható. Ennek a
számlájára mindig csak annyi pénzt utaljon, amennyit éppen el szeretne
költeni.
Rejtett költségek és változó díjak
Mikor böngészte
át utoljára a folyószámla-értesítőjét? Lehet, hogy nem ártana. A bankok
ugyanis bármikor megváltoztathatják a számlavezetésre vonatkozó
szerződést, és ez általában díjemelést jelent. A pénzintézeteknek ilyen
esetekben csupán közzétételi kötelezettségük van, ami azt jelenti, hogy
apró betűs újsághirdetésben közlik a tarifamódosítást. Ezt azonban a
legtöbb ember nem olvassa el, így sokaknak talán fogalmuk sincs arról,
hogy azok a számlavezetési és tranzakciós költségek, amelyek miatt az
adott pénzintézet mellett döntöttek, már sokkal magasabbak.
Az is
kellemetlen lehet, ha hónap végén ön úgy hiszi, még van valamennyi a
számláján, ám amikor költeni akar, kiderül, hogy néhány ezer forint
hiányzik. Mi történt? Hiszen minden pénzmozgásról sms-értesítést kap!
Ám amikor a bank levonja a jutalékát, ezt a tételt nem szerepelteti a
tranzakciók között. - Amikor egy ügyfél szerződést köt egy bankkal,
egyúttal elfogadja a mindenkori kondíciós listát is - magyarázza dr.
Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület alelnöke. Ezért
a pénzintézet csak a havi folyószámla-értesítőkben közli a díjakat.
Márpedig így könnyebben elfogy a pénz a számlájáról, akkor pedig
fizethet a hitelért.
A csapda elkerülése: Figyelje a
számlaegyenlegét! Minden bank legalább havonta egyszer tételes
kimutatást küld ügyfeleinek a tranzakciók költségeiről. Így
rendszeresen értesülhet a pénzintézet esetleges tarifamódosításairól
is. Amennyiben úgy látja, hogy a költségei megnövekednek, ne habozzon:
vizsgálja meg a többi bank ajánlatát, mert könnyen lehet, hogy talál
köztük kedvezőbbet.
Mit hoz a jövő?
Idővel egyre
biztonságosabb lesz a kártyahasználat, hiszen a mágnescsíkot felváltó
csipkártya a kártyahamisítások megakadályozásának leghatékonyabb
eszköze. Az euróövezet országai 2010-ig minden bankkártyát ellátnak egy
úgynevezett EMV csippel. Bár hazánkban nincs ilyen céldátum, egyre
növekszik a csippel ellátott kártyák aránya, és a "másik oldalon" is
javul a helyzet: az ATM berendezések több mint 40 százaléka és a POS
terminálok 80 százaléka fogadja el az ilyen kártyákat is. Könnyen
ellenőrizheti, hogy az ön bankkártyája milyen típusú: a biztonságos
plasztiklapok a mágnescsíkkal ellentétes oldalukon tartalmaznak egy kis
csipet is, amely leginkább ahhoz hasonló, ami a telefonkártyákon is
van. Magyarországon jelenleg az OTP és a K&H bocsát ki csipkártyát,
s ezért a biztonságért nem kell külön díjat fizetni. A többi bank
ügyfelei még hiába kérnének ilyet.
Jó tanácsok
• Soha ne engedje, hogy kártyáját elvigyék, illetve az ön számára nem látható módon húzzák le!
•
Ha beüti a PIN kódját, lehetőleg takarja el a kezét! A biztonság
kedvéért érjen hozzá több gombhoz, hogy összezavarja a nyomokat. Így az
esetlegesen leskelődő rejtett kamerát is átverheti.
• A bankjától
minden tranzakcióról kérjen sms-értesítést! Így már az első
illetéktelen használatról néhány másodpercen belül tudomást szerezhet.
•
Írjon a bankkártyájára olyan hamis PIN kódot, amelynek a számai még
véletlenül sem egyeznek az igazival! Így biztos lehet benne, hogy ha
kártyája csalók kezébe kerül, az első próbálkozásuk eredménytelen lesz.
Ön viszont a sikertelen tranzakcióról szóló sms után azonnal, anyagi
veszteség nélkül letilthatja a bankkártyáját.
• Kártyája számát
mindig tartsa magánál, a letiltáshoz ugyanis szükség van rá. Elmentheti
például a mobiltelefonja memóriájába egy kitalált név alatt, mintha
csak egy hosszú külföldi hívószám lenne.
• Vigyázzon: ha a csalásról
értesíti a bankját, ne a számláját tiltsa le, hanem a kártyát! A kettő
nem ugyanaz, viszont a letiltott számlához tartozó kártyát még lehet
használni.
